A pandémia alaposan megviselte a nagy hazai tőzsdei cégeket, az OTP, a Mol és a Magyar Telekom is veszteséges volt tavaly tavasszal, azóta viszont megerősödtek, és tovább javult a hatékonyságuk, sok esetben már kisebb-nagyobb rekordokat is szállítottak idén év elején, a menedzsmentek pedig alapvetően optimisták, felpörgő gazdaságra, növekvő lakossági és vállalati keresletre számítanak. Az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom idei első negyedéves gyorsjelentéseinek tapasztalatairól beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio Csoport tartalomfejlesztési igazgatója Nagy Viktorral (OTP, Magyar Telekom), a Portfolio vezető elemzőjével, és a Portfolio elemzőivel, Fekete Beatrixszal (Richter) és Szemán Ákossal (Mol).
Valóban feloldhatók-e már akár márciustól kezdve a magyarországi járványügyi korlátozások, vagy érdemes óvatosabbnak lenni és várni kell még legalább április elejéig? Miket kell és miket fog mérlegelni a politika a járványügyi szempontok mellett? Miért nem jött újabb gazdasági mentőcsomag a korlátozásoktól leginkább sínylődő ágazatok számára a 10 millió forintos hitellehetőségen túl és mi ennek az üzenete a gazdasági szereplők számára?
Évek óta folyamatosan nő a startup ökoszisztéma Magyarországon, naponta a hírek középpontjában vannak a jól meghatározható ötletre épülő sikercégek, rendszeresen hallunk versenyekről és milliárdos, sokszor állami finanszírozási háttérről. A kézzelfogható, a mindennapi életünkre is hatással levő forradalom azonban mintha még váratna magára. Az viszont tény, hogy az elmúlt évtizedben üzleti kultúrában, gondolkodásban nagyon jelentős változások történtek - ez pedig részben a startupok megjelenésének köszönhető: a Portfolio ezekről a történésekről, a hazai startuphelyzetről és a kilátásokról kérdezte Oszkó Pétert, az OXO Group alapító-tulajdonosát, a csoport inkubációs és akcelerációs programjait működtető OXO Labs ügyvezető partnerét, valamint Apró Annát, a csoport egyik kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozó cégének, az OXO Holdingsnak az ügyvezetőjét.
27 hektáros termőterületével a Holdvölgy messze nem tartozik a Tokaji borvidék legnagyobb pincészetei közé. Üzletstratégiájuk azonban annál érdekesebb: csúcstechnológiával és tudományos háttérrel készítenek borokat a legjobb mádi dűlőkről (Holdvölgy, Nyúlászó, Úrágya, Király, Becsek), amelyeket legalább annyira szánnak a Michelin-csillagos éttermekbe, mint a boltok polcaira, és a befektetők bortrezorjaiba. A Portfolio a cég tulajdonosát, a francia-magyar családból származó Demkó Pascalt kérdezte a tokaji csúcsborokban rejlő piaci és befektetési lehetőségekről, Mád különleges helyzetéről, és arról, miért fontos, hogy folyamatosan, évről-évre jelen legyenek a legjobb éttermek borlapjain.
Külföldi terjeszkedésre készül a BDPST Group. Az ingatlanfejlesztő vásárlási céllal több külföldi ingatlanegyüttest is vizsgál, ugyanakkor Magyarországon is folytatódnak a cég fejlesztései: az Adria-palota, a turai Schossberger-kastély és a Weiss Manfréd-villa felújítása mellett egy belvárosi szállodaprojektet is elindítottak, az üzemeltetést a Marriottra bízzák. A társaság meghatározó tulajdonosa, Tiborcz István a Portfolionak elmondta, hogy a vásárlások fedezetét bankhitelek mellett egy kevésbé ismert tevékenységük finanszírozza: a korábbi években pénzügyi és technikai okok miatt ellehetetlenült ingatlanfejlesztői projekteket tesznek sínre, majd értékesítenek megvalósításra új tulajdonosoknak.
Maecenas Universitatis Corvini néven hoz létre alapítványt a kormány a Corvinus Egyetem fenntartására, az alapítvány alapító vagyona a Mol és a Richter 10-10 százalékos állami tulajdonban lévő részvénypakettje, amelyeknek összértéke mintegy 380 milliárd forint - mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki szerint azért hozták létre ezt a Magyarországon még újdonságnak számító struktúrát, hogy az egyetem a jelenleginél szabadabban, az államtól függetlenebb rendszerben működhessen. De mi erre a garancia? Hogy fog kinézni pontosan az alapítványi modell? Elegendő-e ennyi idő egy ekkora átalakításra? Mi lesz a jelenlegi hallgatókkal és a dolgozókkal? Ezekről is kérdeztük a minisztert, de természetesen a kutatóintézeti-rendszer átalakításának legfrissebb fejleményeire is kitértünk.
Barabási Albert-László világszerte az egyik legismertebb magyar tudósnak számít, gyakorlatilag a nevéhez fűződik egy új tudományág, a hálózatkutatás megalapítása. Amellett, hogy a legnevesebb egyetemeken (Harvard, Northeastern) oktat, könyvei a tudományos irodalom bestsellereinek tekinthetők, közben az üzleti életben is egyre aktívabb. A Portfolio a fizikussal nemrég megjelent könyve, az A képlet - A siker egyetemes törvényei kapcsán beszélgetett a siker tudományos hátteréről, személyes siker-tapasztalatairól, tudomány és üzlet összekapcsolásáról, és arról is, miért nem tud az internet áttörést elérni a globális egyenlőtlenségek megszüntetésében. A professzortól azt is megtudtuk, hogy most is segít a kaliforniai egészségügyi rendszer hálózatként történő átvilágításában, de a jelenlegi kutatási területéről is elárult részleteket. A környezeti hatások, elsősorban az ételek egészségünkre gyakorolt hatását vizsgálják, végső céljuk, hogy megállapítsák, mi az egészséges étrend.
Lendületben van a hazai műtárgypiac: az aukciókon sorra dőlnek meg a rekordok, szinte minden évben kalapács alá kerülnek olyan festmények, amelyeknek leütési ára meghaladja a százmillió forintot. Jelentősen átalakult a gyűjtői kör is az elmúlt évtizedekben: az aukciók igazi társadalmi eseményekké váltak, megjelentek a fiatalabb gyűjtőgenerációk is. De mennyire számít jó befektetésnek a műtárgy, mennyire ismeri a nemzetközi közönség a magyar művészeket, és hogyan kell készülni egy olyan aukcióra, ahol csak a kikiáltási ár 650 millió forint? A Portfolio erről is kérdezte az egyik legnagyobb hazai galéria, a Virág Judit Galéria és Aukciósház vezetőit, Virág Juditot, Kelen Annát és Törő Istvánt.
Bár az ország gasztronómiai súlypontja vitathatatlanul Budapestet jelenti, évek óta egyértelmű, hogy a Balaton szélesebb környezete, és a nyugati megyék is fejlődnek az éttermek színvonalában. De mi a helyzet Borsodban vagy Hevesben? Hat olyan éttermet mutatunk, amiért érdemes egy kicsit utazni is.
Izgalmas éttermek nyíltak az elmúlt hónapokban Budapesten - és nem csak a fine dining világában. Hangsúlyozottan szubjektív listánkban most öt olyan új helyet mutatunk, amikre érdemes lesz figyelni a következő években.
Többször is foglalkoztunk már azzal, hogy az idei évben egy különleges fizetési megoldást vezetnek be a legnagyobb hazai fesztiválokon. Úgy is nézhetjük, hogy egyfajta nagyszabású fintech-innováció az a karszalagos fizetés, ami a budapesti Gourmet után júliusban debütált a VOLT-on és a Balaton Soundon: több százezer felhasználó kapott egy új eszközt, ami egy nagyon intenzív, néhány napos használattal óriási tranzakciószámot generált. A rendszert üzemeltető Festipay Zrt-től megkérdeztük, hogy vált be a rendszer, és azt is, mire lehet számítani egy hónap múlva az igazi erőpróbán, a Szigeten.
41 éttermével a magyarországi gyorsétterem-piac meghatározó szereplője a Burger King. A hálózat ráadásul intenzív terjeszkedési fázisban van: csak márciusban három új egységet adtak át. A cég üzleti modellje és terjeszkedése is különleges: ingatlanfejlesztőkkel együttműködve hoznak létre új éttermeket, amiket aztán a fejlesztőtől bérelnek, akár 80 (!) évig is. Erről a rendszerről, a piaci lehetőségekről kérdezte a Portfolio a Burger King magyarországi vezetőjét, az étteremláncot működtető Fusion Befektetési Zrt. vezérigazgató-helyettesét, Dara Zsoltot, aki azt is elárulta, miért nincsenek gyorséttermek a magyar autópályák mellett.
Február végén a Portfolio számolt be elsőként arról, hogy teljesen megváltozik a fizetés az idei év legnagyobb hazai fesztiváljain, a látogatók ugyanis a karszalagjukba épített chippel - ami egyben a belépőjük is - tudnak majd vásárolni. A technológia jócskán túlmutat a fizetések lebonyolításán: egyfajta integrált rendezvény-menedzsment rendszerre van igényük a rendezvényeknek, ami a büfék készleteitől a beléptetésig számos területen használható - mondta el a Portfolio-nak Kaderják Dániel, a Festipay nemrég kinevezett vezérigazgatója, akivel arról is beszélgettünk, mennyire elismertek a magyar fintech-cégek a globális piacon.
Jelentős változás jön az idei évtől a legnagyobb hazai fesztiválok fizetési rendszerében - tudta meg a Portfolio. A lényeg: fesztiválkártyák helyett a karszalagba épített chippel tudnak fizetni a látogatók.
Még maguknak a privátbankároknak sem volt idejük hozzászokni, hogy néhány hete új névvel, új arculattal megy tovább a Concorde Alapkezelő. A Concorde Értékpapír saját alapkezelőjének elindulásakor világossá vált, hogy a névváltást nem lehet tovább húzni, de hogy a választás miért éppen a HOLD névre esett, arról Bilibók Botond, Szabó László, Móricz Dániel és Cser Tamás beszélt a Portfolio-nak. Persze rákérdeztünk a magyar piac emblematikus szereplőjének jövőbeni terveire, a külföldi terjeszkedésre és azt is elárulták, hogyan esett éppen rájuk a világ legnagyobb állami alapjának a választása.
Elindult a próbaüzem Miskolc legújabb éttermében. A Pizza, Kávé, Világbéke névre keresztelt belvárosi hely iránt hónapok óta hatalmas az érdeklődés, hiszen az Anyukám mondta tulajdonosai állnak mögötte.
Háborúős híreink vasárnap.
Nem zárta ki a nyarat.
A globális adatok szerint megakadt a halálozási arányok csökkenése.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
